A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése

A Magyar Ügyvédi Kamara legfőbb döntést hozó testülete a teljes ülés.

A teljes ülés feladatait és hatáskörét, illetve működésnek rendjét részben az Ügyvédi törvény részben a Magyar Ügyvédi Kamara
Alapszabálya szabályozza a következők szerint:

 

A teljes ülés hatásköre
A teljes ülés kizárólagos hatáskörébe tartoznak az alábbi feladatok:
a) az elnök, az elnökség, az egyéb tisztségviselők, a bizottságok és tagjaik megválasztása és beszámoltatása,
b) a költségvetés és a költségvetési beszámoló elfogadása,
c) véleménynyilvánítás és javaslattétel az ügyvédeket érintő jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekben,
d) az Alapszabály elfogadása,
e) szabályzatok és iránymutatások kiadása,
f) szükség esetén az elnök, az elnökség, a bizottságok és tagjaik visszahívása,
g) a területi kamarák taglétszámai arányában megválasztható teljes ülési tagok számának megállapítása,
h) a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettesei és titkárai választható számának meghatározása.

A teljes ülés összehívása
A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége szükség szerint, de évenként legalább egyszer összehívja a teljes ülést.
A tagok legalább egyharmadának indítványára a teljes ülést harminc napon belül össze kell hívni. A teljes ülés tagjai részére a meghívót legkésőbb a teljes ülés megtartását megelőzően tizenöt nappal írásban ki kell küldeni. Írásban közöltnek kell tekinteni az elektronikus levélben vagy faxon küldött értesítést is.
A meghívóban az alábbiakat kell közölni:
a) a teljes ülés időpontját, helyét,
b) a megtárgyalandó napirendi pontokat,
c) figyelmeztetést a teljes ülés határozatképességének szabályaira,
d) határozatképtelenség esetére kitűzött megismételt teljes ülés időpontjának és helyének meghatározását.

A teljes ülés összehívásáról szóló értesítést az elnök vagy az általa felhatalmazott elnökhelyettes a főtitkárral (titkárral) együtt írja alá. A meghívóhoz írásbeli előterjesztés esetén mellékelni kell az előterjesztést, illetőleg a tagok indítványára összehívott teljes ülés esetén az összehívásra vonatkozó indítványt is.

A teljes ülés határozatképessége
A teljes ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. A teljes ülés határozatképtelensége esetén a legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott teljes ülés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes (megismételt teljes ülés).

A teljes ülés menete
A teljes ülésen az elnök vagy a helyettesítésére általa kijelölt elnökhelyettes elnököl. A teljes ülés megnyitása után a teljes ülés bármely tagja tehet indítványt új napirend felvételére. Az új napirend tárgyában a jelenlévő tagok legalább 30%-ának javaslatára csak a következő teljes ülésen lehet határozatot hozni. A teljes ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza az előterjesztések és a hozzászólások lényegét és a határozatok szövegét. A jegyzőkönyvet a főtitkár készíti el és azt az elnök hitelesíti. A teljes ülés bármely tagja kérheti, hogy különvéleményét - amennyiben azt öt napon belül írásban is előterjeszti - a teljes ülés jegyzőkönyvéhez csatolják.

Határozathozatal a teljes ülésen
A teljes ülés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata (egyszerű többség), az Alapszabály és a szabályzatok elfogadásához, módosításához a megjelent tagok kétharmadának szavazata (minősített többség) kell. A teljes ülés a határozatait - a választásokat kivéve - nyílt szavazással hozza. A teljes ülés elrendelheti azonban bármely kérdésben a titkos szavazást.

A teljes ülési határozatok nyilvántartása, közlése
A teljes ülés határozatait folyó sorszámmal kell ellátni és azokat évente külön-külön, a meghozatal évével törve
(pl. 1/2006. Tü. hat.) kell nyilvántartani. A nyilvántartásba vételről a főtitkár gondoskodik.
A teljes ülés határozatainak közlése, kihirdetése az alábbi módon történik:
- a teljes ülés határozatainak egy hitelesített kiadmányát az érintettekkel írásban közölni kell, a közlésről a főtitkár gondoskodik.
- abban a körben, ahol a teljes ülés véleményt nyilvánít és javaslatokat tesz az ügyvédséget érintő legfontosabb kérdésekben, illetőleg az ügyvédi tevékenység megfelelő gyakorlása érdekében szabályzatot és iránymutatást ad ki, a határozatok kihirdetése az ügyvédi kamarák részére való megküldéssel történik.
- az Alapszabályt, szabályzatokat, iránymutatásokat az elfogadástól számított tizenöt napon belül (az Igazságügyi Közlönyben történő közzététel érdekében) meg kell küldeni az igazságügyi és rendészeti miniszternek.
Ezek mellett a teljes ülés a határozatainak kihirdetéséről egyéb módon is gondoskodhat.

Jogorvoslat a teljes ülés határozata ellen
A teljes ülés határozata ellen a teljes ülés tagja - jogszabály, Alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással
- a határozat közlésétől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz fordulhat.
A bíróság a perben a Pp. általános szabályai szerint jár el.


[Forrás: dr. Asbóth Ede-dr. Gábor László-dr. Horváth Jenő-dr. Osvald Csilla: Ügyvédek könyve. HVG-Orac, Bp. 1998.]