A Magyar Ügyvédi Kamara belső határozatai

A belső határozat részben a MÜK belső szervezeti munkájára, feladatmegosztásokra, részben a hatósági, fegyelmi feladatok teljesítése körében a MÜK és a területi kamarák együttműködésére vonatkozó elvárásokat foglalják magukban.

1. oldal

 

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Alkalmazott Ügyvédi Tagozata Választási Bizottsága 3/2018.04.20. határozata


VÁLASZTÁSI TÁJÉKOZTATÓ

 

7/2018. (04.26.) Elnöki határozat

 

6/2018/3. (04.23.) Elnöki határozat


6/2018/2. (04.23.) Elnöki határozat


6/2018/1. (04.23.) Elnöki határozat

 

5/2018. (04.06.) Elnöki határozat


4/2018/4. (04.05.) Elnöki határozat


4/2018/3. (04.05.) Elnöki határozat


4/2018/2. (04.05.) Elnöki határozat


4/2018/1. (04.05) Elnöki határozat

 

Kamarai jogtanácsos Választói Névjegyzék Debrecen

 

Kamarai jogtanácsos Választói Névjegyzék Főváros Közszféra

 

Kamarai jogtanácsos Választói Névjegyzék Főváros Magánszféra

 

Kamarai jogtanácsos Választói Névjegyzék Győr

 

Kamarai jogtanácsos Választói Névjegyzék Pécs

 

Kamarai jogtanácsos Választói Névjegyzék Szeged

 

3/2018/8. (02.12) Elnöki határozat


3/2018/7. (02.12) Elnöki határozat


3/2018/6. (02.12) Elnöki határozat


3/2018/5. (02.12) Elnöki határozat


3/2018/4. (02.12) Elnöki határozat


3/2018/3. (02.12) Elnöki határozat


3/2018/2. (02.12) Elnöki határozat


3/2018/1. (02.12) Elnöki határozat


2/2018/9. (02.05) Elnöki határozat

 

2/2018/8. (02.05) Elnöki határozat

 

2/2018/7. (02.05) Elnöki határozat

 

2/2018/6. (02.05) Elnöki határozat

 

2/2018/5. (02.05) Elnöki határozat

 

2/2018/4. (02.05) Elnöki határozat

 

2/2018/3. (02.05) Elnöki határozat

 

2/2018/2. (02.05) Elnöki határozat

 

2/2018/1. (02.05) Elnöki határozat

 

1/2018. (02.05) Elnöki határozat

 

 

A Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének

BSZ 1/2016. (01.25.) sz. belső határozata

a „MEMENTO” akcióról szóló Szabályzat hatályon kívül helyezéséről

 

1.
A Magyar Ügyvédi Kamara BSZ 1/2013. számon elfogadott, a „MEMENTO” akcióról szóló belső szabályzatát 2016. január 31. napjával hatályon kívül helyezi.

2.
A Magyar Ügyvédi Kamara a „MEMENTO” akció útján az egyéni tagok számára a temetési segélyt mindaddig folyósítja, amíg az egyéni tagság fennáll.

3.
A MÜK Elnöksége javasolja, hogy jelen határozat hatályba lépését követően a területi kamarák saját szabályzatuk alapján gondoskodjanak tagjaik, volt tagjaik elhalálozása esetén temetési segély kifizetéséről.

 

 

A Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének

Határozata (2012.06.25.)

az ügyvédi és ügyvédjelölti képesítések elismerése tárgyában

 

Figyelemmel arra, hogy a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. tv. végrehajtására kiadott 33/2008 (II.21) Korm. rendelet 1.§ (2.) bek. (p) alpontja a 2012. jan. 1-jei hatállyal országos hatáskörű I. fokú hatóságként a Budapesti Ügyvédi kamarát, II. fokú hatóságként a Magyar Ügyvédi Kamarát jelöli ki az európai közösségi jog hatálya alá tartozó ügyvédi és ügyvédjelölti képesítések elismerése tárgyában, ezért a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége e jogkör gyakorlására az alábbi határozatot hozza:

I. fejezet

1.         Az a kérelmező, aki valamely EGT-ben részes államban ügyvédi tevékenység végzésére vonatkozó szakmai képesítéssel rendelkezik, és akit az ügyvédi szakma gyakorlásához és a szakmai cím használatához szükséges ügyvédi szakmai szövetség/szervezet nyilvántartásba vett és Magyarországon ügyvédi gyakorlatot kíván folytatni, annak kamarai felvételére  (erre irányuló kérelemnek az illetékes ügyvédi kamaránál történő előterjesztésére) csak azt követően kerülhet sor, ha a kérelmező

(a)        a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) részére valamennyi, a felsőfokú jogi végzettséget és a magyar jogi szakvizsgának megfelelő  képesítés megszerzését tanúsító okiratról, szabályozott képzésben (minden olyan képzés, amely kifejezetten az ügyvédi szakma gyakorlásának elsajátítására irányul,  amely egy vagy több kurzusból áll, és amelyet szükség szerint szakmai képzés, próbaidős gyakorlat vagy szakmai gyakorlat egészít ki) történő részvételéről és megszerzett szakmai tapasztalatáról (az ügyvédi/ügyvédjelölti vagy egyéb jogi végzettséget igénylő szakma valamely tagállamban történt tényleges és jogszerű gyakorlásáról) dokumentációt és igazolást csatolt azok hiteles magyar fordításával együtt, továbbá

(b)       a BÜK oktatási bizottsága a becsatolt dokumentumok és igazolások alapján egyedileg állást foglalt a kérelmező által leteendő alkalmassági vizsga tartalmáról vagy a részére előírandó alkalmazkodási (gyakorlati adaptációs) időszak tartamáról, és az ez alatt általa elvégzendő képzés tartalmáról, valamint

(c)       az Oktatási Bizottság állásfoglalása alapján a BÜK elnöksége határozatot hozott az alkalmazkodási időszak tartamáról vagy a vizsga tartalmáról  és

(d)       az alkalmazkodási (gyakorlati adaptációs) időszak az előírt feltételeknek megfelelően eltelt vagy az előírt vizsgát a kérelmező sikeresen letette.

2.         Az alkalmazkodási időszak letöltését, beleértve az előírt oktatás és az ahhoz tartozó számonkérés teljesítését a kérelmezőnek igazolnia kell. A vizsga illetve az alkalmazkodási időszak teljesítését a BÜK Oktatási Bizottsága ellenőrzi, és ennek sikeressége esetén javaslatot tesz az elismerést tartalmazó okirat kiállítására. (Az elismerés kiterjed a doktori cím használatának engedélyezésére abban az esetben is, amennyiben a kérelmező ilyen címmel nem rendelkezik.) Ebben az esetben további határozathozatal nem szükséges. Ezen igazolás alapján kérheti a kérelmező a felvételét az illetékes kamarától.  Amennyiben az Oktatási Bizottság az elismerés kiállítására nem tenne javaslatot, erről a BÜK elnöksége önálló határozatban dönt.

3.         Az oktatási bizottságnak a kérelmező által csatolt dokumentumok és igazolások tartalma alapján meg kell győződnie a kérelmező szakmai képesítésének és szakmai tapasztalatának terjedelméről és eszerint kell előírnia azt, hogy a kérelmezővel szemben milyen tartamú, 3 évnél nem hosszabb, de 1 évnél nem rövidebb alkalmazkodási időt ír elő, és ez alatt milyen oktatásban való részvételét teszi kötelezővé vagy mindennek alternatívájaként milyen tartalmú szakmai vizsgát ír elő. A vizsgának a magyar jogi szakvizsga követelményrendszerét alapul véve

a) a magyar jog azon területeiből, amelyek nem tárgyai a jogharmonizációnak,

b) a harmonizált jogterületek nem harmonizált szabályaiból (jogintézményeiből),

c) a harmonizált jogterületek olyan harmonizált szabályaiból, ahol az EU az átültetés során választási jogot adott a tagállamoknak, és

d) az ügyvédi tevékenységre vonatkozó jog- és belső szabályokból kell állnia.

4.         Az oktatási bizottságnak akár az alkalmazkodási időszak tartamát, akár a vizsga tartalmát olyan módon kell egyedileg meghatároznia, hogy a kérelmező ezek sikeres teljesítéséig megszerezze a magyar jog olyan szintű ismeretét, ami a későbbi ügyvédi (vagy ügyvédjelölti) szakma gyakorlásához szükséges. A vizsga lebonyolítására az oktatási bizottság a BÜK tagjai közül a jogi szakvizsgabizottságban vizsgáztató személyek közül kér fel ügyvédeket. A vizsgáztató testület 3 főből áll.

5.         A kérelmezőt az alkalmazkodási időszakra - választása szerint - EU közösségi jogászként vagy ügyvédjelöltként kell a BÜK-be felvenni. Ez a felvétel díjmentes, azonban az alkalmazkodási időszak alatt a választott státusnak megfelelő tagdíjat fizetni kell.

II. fejezet

6.         Az a kérelmező, aki rendelkezik bármely tagállamban szerzett jogászi szakmai képesítéssel (felsőfokú jogi végzettséggel és magyar jogi szakvizsgának megfelelő képesítéssel), azonban az ügyvédi szakma gyakorlásához és a cím használatához szükséges ügyvédi szakmai szövetség/szervezet nyilvántartásba nem vette, az az alkalmazkodási időszak alatt csak jelöltként vehető fel. Egyebekben a kérelmezőre az I. fejezet rendelkezései az irányadók.

III. fejezet

7.         Az a kérelmező, akit bármely EGT-ben részes államban az ügyvédi szakma gyakorlásához és a cím használatához szükséges szakmai gyakorlat folytatása és szabályozott képzésben való részvétel  céljából nyilvántartásba vettek (magyar ügyvédjelölti felvétellel azonos értékű nyilvántartásba vétel) és ezt megelőzően szerzett felsőfokú jogi végzettséggel rendelkezik, vagy bármely, EGT-ben részes államban felsőfokú jogi képzettséget szerzett, az csak ügyvédjelöltkénti felvételét kérheti. A képesítésnek a felvételi kérelem előfeltételét jelentő elismeréséhez szükséges alkalmassági vizsga tartalmának illetve az alkalmazkodási időszak tartamának valamint az ez alatt teljesítendő képzés tartamának és tartalmának a meghatározása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a kérelmező az elismerést követően fogja letölteni az ügyvédjelölti gyakorlatát. Az elismerésnek ki kell terjednie arra is, hogy a kérelmező megszerzett szakmai gyakorlatát igazoló dokumentumok alapján mennyi időt ismer el az elismerő hatóság (BÜK) ügyvédjelölti gyakorlatnak. Ilyen esetben a kérelmező az alkalmazkodási időszak befejezéséig csak jogi előadói státuszban foglalkozható, ügyvédjelölti felvételére csak ezt követően kerülhet sor.

IV. fejezet

8.         A jelen határozat által meghatározott eljárásban kizárólag olyan személy kérelmezheti képesítése elismerését, aki az ügyvédi vagy ügyvédjelölti gyakorlat folytatásához szükséges szintű magyar nyelvismerettel rendelkezik.

9.         A jelen határozat alkalmazása alapján elismert képesítés nem minősül magyar jogi végzettség vagy jogi szakvizsga elismerésének vagy honosításának, a szakvizsgára bocsáthatóságot az arra irányadó jogszabályok alapján kell elbírálni.

10.       A BÜK elnökségének a vizsga illetve az alkalmazkodási időszak előírása továbbá az elismerés tárgyában hozott határozataival kapcsolatos jogorvoslati eljárásban II. fokú hatóságként a MÜK elnöksége jár el.

11.       Az eljárási díjat a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (Etv.) 64. § (1) és (3) bekezdésén, valamint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján kell megállapítani.

12.       Mindaddig, amíg a Magyar Ügyvédi Kamara az EGT-ben részes államban szerzett ügyvédi és ügyvédjelölti képesítések elismerése tárgyában nem alkot szabályzatot, a jelen határozat rendelkezései az irányadók.

 

Dr. Bánáti János

elnök

 

1/2008. MÜK Belső Határozat - Az előzetes vizsgálat tárgyában a területi kamara elnökének - szükség esetén a bepanaszolt ügyvéd nyilatkozatának és a határozat indokolása alátámasztására szolgáló iratoknak a beszerzése után - legkésőbb a panasz beérkezésétől számított kilencven napon belül döntenie kell. Ha ezen idő alatt nem dönthető el, hogy az előzetes vizsgálat elrendelésének, vagy megtagadásának van-e helye, az előzetes vizsgálatot el kell rendelni [Ügyvédi törvény 41. § (1) bek., FESZ 14. § (1), (2) és (4) bek.].

Az előzetes vizsgálatot és a fegyelmi eljárást a kamara elnöke írásban rendeli el, a hozzá beérkezett írásbeli bejelentés, illetve a tudomására jutott tények alapján. Döntése előtt a kamara elnöke a panaszost a panasz kiegészítésére, a panaszlott ügyvédet észrevételei megtételére hívhatja fel. Ezen intézkedésekre nyilvánvalóan csak akkor van szükség, ha a döntés megalapozottságához, illetve megfelelő indokolásához a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek.

Nem rendelhető el előzetes vizsgálat és fegyelmi eljárás, ha azt a kamara elnöke a fegyelmi vétségnek tudomására jutásától számított hat hónap alatt nem kezdeményezte, vagy a cselekmény befejezése óta három év eltelt. Ebbe a határidőbe beleszámít az is, ha az előzetes vizsgálat elrendelésére azért kerülne sor, mert a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége fellebbezési eljárásban nem osztja a területi kamara elnökének az előzetes vizsgálat megtagadása tárgyban kialakított álláspontját.

Meg kell tagadni az előzetes vizsgálat elrendelését:
a) ha a bejelentés nyilvánvalóan megalapozatlan vagy a bejelentett tények alapján fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja nem állapítható meg,
b) ha a fegyelmi felelősségre vonhatóság megszűnt, vagy
c) ha a bejelentésben foglalt tények miatt már jogerős fegyelmi határozatot hoztak.
Megtagadható az előzetes vizsgálat névtelen bejelentés esetén is.

Az utóbbi időben gyakran fordult elő, hogy a panaszügyekben az előzetes vizsgálat elrendelésének megtagadásáról szóló határozat olyan időben születik, illetve kerül felterjesztésre, hogy a fegyelmi felelősségre vonhatóság lehetősége időközben megszűnt. Ezért a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének véleménye szerint, ha a területi kamara elnökének az az álláspontja, hogy az előzetes vizsgálat elrendelésének van helye, de az erről szóló határozatot (iratok, megfelelő nyilatkozatok hiánya miatt vagy más ügyviteli okból) nem tudja olyan időben meghozni, hogy az esetleges fellebbezés elbírálása után is lehetőség maradjon annak szabad mérlegelésére, szükség van-e az előzetes vizsgálat elrendelésére, vagy sem, az előzetes vizsgálatot el kell rendelni, és annak keretében dönteni arról, hogy fennáll-e indok a fegyelmi eljárás elrendelésére, vagy sem.